Tegnap Danny nem ment dolgozni, mert vizsgázott abból a tantárgyból, amit tanít. 10-re már itthon is volt, és nagyon örültünk, hogy a hét közepén ajándékba kaptunk egy együtt eltöltött napot.
Ma reggel Danny kapott egy e-mailt, és a hírekben is hallottunk arról, hogy gázszivárgás volt abban az iskolában, ahol ő tanít, így mindenkit haza engedtek 10 órakor.
Ilyen esetekben erősödik meg a hitem abban, hogy Isten velünk van. Meg volt írva előre, hogy azt a szerdai napot ajándékba kapjuk, viszont baja is lehetett volna Dannynek; volt aki elájult.
Esténként Danny legtöbbször ugyanazt az imát mondja; "...watch over us, watch over our family and friends..." ("...vigyázz ránk, vigyázz a családunkra és barátainkra...)
Máté evangéliuma 7:7 EFO: „Kitartóan kérjétek, és megkapjátok! Kitartóan keressétek, és megtaláljátok! Kitartóan kopogtassatok, és kinyitják nektek az ajtót!"
Vasárnap meglátogattunk egy új gyülekezetet. A pásztor egy fiatal, farmergatyás, sortcipős egyén, aki a pénzügyi problémákról beszélt. Mondott egy jó viccet. Egy ember évekig azért imádkozott, hogy megnyerje a lottót. Évekig nem jött össze neki. Egyik nap elhatározta, hogy ez lesz az utolsó hét, amikor imádkozik ezzel kapcsolatban, sőt, turbó üzemmódban. Ha nem jön össze, akkor kész, vége, ennyi volt. Eljött a szombat; a lottó számok húzása. Az ember nem nyert. Felkiáltott: Istenem miért nem nyertem?!? Isten így válaszolt: Ha esetleg vettél volna egy sorsjegyet, még esélyed is lett volna!
Ha valamit nagyon el akarunk érni, akkor tennünk is kell érte. Amit pedig nem tudunk befolyásolni, azt hagyjuk Istenre. Bízzunk benne, mert megsegít, velünk van és vigyáz ránk.
